,,Úgy tekintsünk a természetre, mint mindenkit befogadó otthonunkra” – Ferenc pápa december 15-i beszédében saját felelősségünk felfedezésének fontosságát hangsúlyozta a teremtett világunk megőrzése érdekében.
Az, hogy mi mit tehetünk itt a Szokereszben annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb tisztelettel bánjunk a természettel, régóta foglalkoztat minket. Szeptemberben épp ezért egy új szakmai műhely indult a kollégiumban, Teremtésvédelem címmel. A műhely vezetőjével, Prazsák – Hajnal Krisztinával beszélgettem.
Mit jelent az, hogy teremtésvédelem?
A teremtésvédelem kifejezés napjainkban egyre ismertebbé válik a keresztény emberek körében. A szót az 1990-es évek óta használják, először szélesebb körben talán Bolyki János református teológia-professzor említette, amikor 1999-ben ezzel a címmel adott ki könyvet: Teremtésvédelem – Ökológiai kríziseink teológiai megközelítése. Az ökológia és a teológia kapcsolatára Ferenc pápa hívja fel egyre gyakrabban figyelmünket – ezáltal felszólítva a keresztény világot, hogy próbálja magát újra definiálni a teremtett világban.
Hogyan függ össze a környezetvédelem és a teremtésvédelem?
A teremtésvédelem több, mint a környezet- vagy természetvédelem, hiszen a globális és lokális ökológiai problémákat, feladatokat az ember teremtett voltának valóságába helyezi.
Alapja a Biblia teremtéstörténeteiben olvasható: Isten megteremti a világot, majd benne az embert. Az embernek a világhoz való viszonyát évszázadok óta az (egyébként pontatlanul fordított) „uralkodj rajta” felszólítás határozza meg; mára viszont egyre inkább előtérbe kerül a második teremtéstörténetben olvasható (és az elsőben pontatlanul fordított, eredetileg gazdag jelentéstartalmú héber) „gondozza” kifejezés. Ennek hatására egy új viszony van kialakulóban ember és környezete között: a felelősség vállalása abból kifolyólag, hogy ezért bízatott ránk minden a teremtett világban; hogy számot kell majd adnunk arról is, milyen gazdái voltunk Földünknek.
Miért fontos, hogy erről tanuljanak a fiatalok? Mi lehet egy ilyen szakmai műhely célja?
Elengedhetetlen feladatunk szembesülni igényeinkkel, szükségleteinkkel, értékrendünkkel. Éppen ezért munkánkat ezzel kezdtük; majd az összegyűjtött reflexióinkat összevetettük a négy sarkalatos erénnyel, különösen a mértékletességgel. A fogalmak tisztázása szintén elengedhetetlen: megismerkedtünk a globalizáció, a fogyasztói társadalom jelenségeivel, a neoliberális gazdaságpolitikával, illetve az alternatív közgazdasági modellekkel.
Mivel a laikusok többsége egyedül a népességrobbanást teszi felelőssé globális problémáinkért, a műhely keretein belül feltettük a kérdést: valóban a népességrobbanás okozza-e a gondot? Különös figyelmet fordítottunk a fejlett, gazdag világ felelősségére abban, hogy a szegények szegények maradnak; illetve arra, hogy mennyire etikus elvárnunk másoktól a gyermekvállalási kedvük elnyomását, miközben mi nem akarunk alább adni fogyasztási igényeinkből.
A műhelymunka fontos feladata összegyűjteni, megfogalmazni és megvizsgálni a globális környezeti problémákat: a légkör melegedését, a környezetszennyezést, a hulladékkezelést, az energiaforrásokat és az azokkal való gazdálkodást. A globális megoldási kísérletek (egyezmények, törvények) megismerése után pedig kereshetjük a saját megoldásainkat (ha úgy tetszik, túlélő kalauzunkat): mit tehetek én a krízis enyhítéséért?
A műhely célja tehát az, hogy a hallgatók megismerkedjenek a teremtésvédelem alapvető területeivel és tevékenyen be tudjanak kapcsolódni a teremtett világ megőrzésébe. Tudjanak válaszolni a környezetükben élők kérdéseire, tudják érvekkel alátámasztani gondolataikat.
Milyen a visszajelzés a hallgatóktól?
A hallgatók, akik ezt a műhelymunkát választották, aktívan, érdeklődéssel kapcsolódnak be a munkába. A témákhoz kapcsolódó filmek, elméleti anyag és feladatok segítik őket abban, hogy körvonalazzák saját álláspontjukat, illetve kialakítsák azokat a gyakorlatokat, melyeket be tudnak építeni mindennapjaikba, hogy ezáltal cselekvő részesei lehessenek a teremtett világ védelmének.
A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiumban a kezdetektől fogva jelen vannak a szakmai műhelyek. Az évek során a hallgatók kommunikációs-, identitáskutató-, cigány nyelvi és kulturális-, társadalompolitikai- valamint civil műhelyen is részt vehettek. #nemzetitehetségprogram #mindentehetségszámít
Dobroka Aleksandra
