Így készül A velencei kalmár - kulisszatitkok a szereplőktől

2015. tavaszán a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium Barnák László rendezésében színre viszi William Shakespeare A velencei kalmár című művét. A próbafolyamat kulisszatitkairól a szakkollégisták avatnak be.

 

Január végén 12 szakkollégista lehetőséget kapott, hogy szerepeljen egy Shakespeare darabban, A velencei kalmárban. Rendezőnek Barnák Lászlót kérték fel, akinek a nevéhez már több sikeres előadás fűződik, mint például A tizenkét dühös ember, a Házasságlevél valamint több reklámfilm is. Mindemellett a Szegedi Nemzeti Színházban a mai napig közreműködik színészként, jelenleg a Frank ’n ’ Stein című darabban láthatjuk szerepelni.

Márciusban kezdődtek a próba alkalmak, amelyek május 11-én előadott produkcióval érnek véget.

A kollégiumunk a darabról a következő gondolatokat fogalmazta meg:” A SZKRSZ célja közül kiemelkedő jelentőségű az értelmiségi attitűdre, az érett, felelősségteljes gondolkodásra nevelés, hogy a diákok tanulmányaik végeztével képesek legyenek a széleskörű társadalmi párbeszédre. Ehhez párosul az a szándék is, hogy kultúrájuk és hitük megalapozott ismeretével képesek legyenek széleskörű társadalmi párbeszédre, önmaguk és környezetük formálására, valamint kibontakoztathassák képességeiket és felismerhessék saját küldetésüket.”

Barnák László rendező a következőket nyilatkozta mikor elvállalta a felkérést: "Azért ezt a művet választottam, mert szereplői nem csak önmaguk sorsával küzdenek, hanem környezetükkel is. Társadalomban elfoglalt helyük nem stabil, helyzetük labilis, megítélésük pillanatonként változó. Úgy érzem, analógia van e téma és a Szokeresz hallgatóinak mindennapi küzdelmei között. A mi Velencei kalmár előadásunk nem hagyományos előadás. Más. Nem csak azért, mert előadóit másnak titulálják azok, akik származás, bőrszín, életkörnyezet vagy kulturális eltérések alapján ítélik meg az embereket. Attól is más, hogy nálunk a zsidó Shylocknak több arca van, ahogy a keresztény Antoniónak is. Minden karaktert többen személyesítenek meg. Előadásunk helyszíne egy közösségi tér. Nevezhetjük társalgónak, színháznak, Velencének vagy Cserepes sornak. A szereplők roma és nem roma származású fiatalok, akik többségükben egyetemisták, részben hátrányos helyzetűek, de leginkább kíváncsiak és vállalkozó szelleműek. A színpad ezúttal az ő fórumukká változik. Mert az ő problémájuk a miénk is."

Az alkalmak 4 részre oszthatók: a feltárásra, elemzésre, próbafolyamatra és a főpróba időszakra. A feltárás és az elemzés időszakában a drámapedagógia eszközeivel segítette elő az ismerkedést a rendező. Az első állomás az úgynevezett szituációs játékok voltak, amelyeket az önismereti, közösségépítő, kreativitást, kommunikációt fejlesztő stúdiumok is használnak. A játékok az alkalmakon a bemelegítést, valamint az óra bizalommal teli, elfogadó légkörét, illetve a történet világának átélését is elősegítették. Sokszor az önfeledt játékok alatt észre sem vettük, hogy milyen korlátokat feszegető és készség fejlesztő tréningeken veszünk részt. Barnák László mindvégig kiváló pedagógiai érzékéről tett bizonyságot. Senkivel nem kivételezve, de nem is elhanyagolva, mindenkit felnőttként kezelt. Úgy tudtunk együtt dolgozni, hogy soha egy hangos szót nem kellett kiejtenie (fenyítés céljából) és mégis mindenki azt tette, amire kérve lett. A fókuszban a mi gondolkozásra való késztetésünk állt. A feldolgozott történetek érzelmeket, gondolatokat hívnak életre, amelyek segítették a könnyebb beleélést az adott szerepbe.

Elképesztő, milyen felszabadító és ösztönző tud lenni egy-egy ilyen alkalom, biztosan kijelenthetem minden szereplő nevében, hogy egyikünk sem bánta meg, hogy rész vesz ebben a darabban és egy felejthetetlen lehetőséget kaptunk A velencei kalmár által.

 

Iovanovici Afrodita

  

 

 

 

Széchényi 2020