"Siker az, amikor a befektetett energia megtérül" - vendégünk volt Pisont István

Vendégünk volt Pisont István, a Budapest Honvéd klasszisa, harmincegyszeres labdarúgó válogatott, háromszoros magyar bajnok, háromszoros izraeli bajnok, a Boldog Ceferino Lovagrend tagja, jelenleg pedig a Budapest Honvéd tartalék csapatának vezetőedzője. Izgalmas, felemelő történeteket ismerhettünk meg, és a történetek mögött pedig szeretetet, bátorítást és hitet, amelyet a munkája során a fiataloknak, a csapatának átad.
Közéleti kurzusunk vendége novemberben Pisont István volt, akivel a szakkollégisták sportprogramjainak főszervezője, Vidó Roland beszélgetett. Roland, aki maga is okleveles labdarúgó-edző a szakmai kérdéseken túl személyes hangvételű és humorral fűszerezett kérdéseket is feltett vendégünknek. A péntek esti beszélgetés során többek között azt is megtudhattuk, miért választotta István a futball karriert, és milyen út vezetett a gádorosi felnőtt csapatból Honvédhez. István elmondta, hogy külföldön is játszott, hiszen a Honvédnál eltöltött sikeres időszakot követően Belgiumban, Németországban és Izraelben is futballozott, azonban nem gondolt arra, hogy végleg külföldön telepedjen le. A sikerét annak is köszönheti, hogy voltak mellette olyan tanárok, akik hittek benne és támogatták. Amikor meghívták egy csapatba, soha nem azt nézték, hogy cigány származású, hanem a teljesítményét. Megosztotta hallgatóságával azt is, honnan ered a "Pisont István a legnagyobb király" szállóige. Voltak a pályafutásában kihívások, de keresztényként mindig hitt a gondviselésben és a lehetőségek megtalálták. Ha meccsre utaztak, nem mulasztotta el, hogy felkeressen egy templomot és imádkozzon, most is arra bátorította a keresztény roma szakkollégistákat, hogy bátran vállalják fel hitüket és származásukat. István a labdarúgást edzői oldalról folytatta, elkezdett dolgozni Vecsésen, mint játékosedző, később a magyar utánpótlás-válogatott edzője lett. Küldetésének érzi, hogy mintát adjon a gyerekeknek és egyben megnyerje a szülők bizalmát is, hiszen azért küldik a fővárosba gyermekekeiket, hogy tanuljanak és eredményeket érjenek el. Különösen fontosnak tartja, hogy csapatában a gyermekek megnyílnak és hisznek a tehetségükben. Vallja, "Magyarországon kell a lelkekkel beszélni", ami talán más kultúrákban nem jellemző. A róla elnevezett alapítvány célja, hogy a tehetséges roma fiataloknak lehetőséget adjon illetve mindazoknak, akik hátrányos helyzetűek, és másként nem tudnának ezen a pályán elindulni. 








Széchényi 2020